Arco (I)

   Arco (I), április 28-30.  szombat - hétfő
   Sistiana (I), május 1.  kedd


Hosszú hétvége ismét. Ez kedvez a mászóknak (is), hisz ilyenkor ha az idő is engedi a környező országok mászóhelyeit meg lehet célozni, így ismét alkalom adódik több kötélhosszas utak mászására. A "Barlangrend" szervezésében erre a hétvégére Arcora esett a választás. Sélley Éva volt a mászópartner. Örömmel vállaltam az előlmászást a kiválsztott utakban és nehézségekben.

1. nap    Arco, Monte Brento, Parete Zebrata, Similaun 6a, 10kh, 350m
Napsütéses tiszta reggelre ébredtünk. Ez jó jel, mert az előrejelzés kicsit borongós volt ezekre a napokra. A Zebrata fal jó választásnak tűnt, egész nap napsütés, lehetett barnulni. A parkolótól a kiszemelt 11-es "Sport" szektor egy rövidebb sétával könnyen elérhető, ahol a 3kh-tól a 16-ig találhatóak nittelt utak, szép reibung táblákkal.
A Similaun viszonylag szellősen nittelt. 5c reibung táblával indít, majd 1-2 könnyebb rész követi. Az 5. és 9. kh-ban van a legnehezebb rész, 6a reibung. Igazi pszichés edzés, hisz fogás semmi, csak a cipő tapadása, a nitt pedig 'mindig' feljebb van.
A nap végén kellemesen jóleső fáradtság volt érezhető.







2. nap  Arco, Valle del Sarca, Piccolo Dain, Amazzonia 5b/5c, 11kh, 250m
Szerettem volna "clean" utat mászni, de ami ezen a falon volt az nehéznek tűnt és nehezen biztosítható volt. Ezért egy 'könnyebb' utat próbáltam saját köztesekkel biztosítani. A beszállásnál sorba kellett állni, mert 3 út is indult ugyanonnan és az első stand is megegyezett, ezért hamar kimásztam az útból és saját standot építettem. Az út felén lévő áthajlást céloztam meg és arra felé igyekeztem mászni. Ha az eredeti út könnyűnek bizonyult, kimásztam belőle, hogy nehezítsek. Ez egészen jól sikerült az út első felében az áthajlásig, ami alatt volt az utolsó saját stand. Tulajdonképpen áthajló fal, plafon, de az útvezetés a sarokban jobbra kikerülte. A köztesek elhelyezése is korlátozódott így elkezdtem nittbe akasztani. Mikor a következő standból indultam megcseppent az eső. Ideje belehúzni nehogy megázzunk, aminek az eredménye az lett, hogy a további szép részeken egy-két kivétellel szinte felhagytam a saját köztesekkel.






3. nap  Arco, Monte Brento, Parete Zebrata, Teresa 5c, 15kh, 400m
Az első három kötélhossznak (4a) van variánsa (5a), amit inkább választottam volna, de a keresésével csak húzódott az idő, így végül azt hagytuk és beszálltunk az útba. Panaszra nem volt ok, szép reibung táblák kellemes 4a nehézségben. A 6.kh-ban következett az első komolyabb kihívás, szép traverz egy kisebb áthajlás fölötti táblán, nagyobb kilépésekkel miközben alattad a mélység, mely egy 5b reibung táblán folytatódik. A 10.kh-ban ismét traverz (5b) egy áthajlás alatt, ami után lefelé volt a stand. Ez után következett az út második kulcsrésze, egy igazán szép 5c reibung tábla.
Az időjárás nem kedvezett az út végére, így az utolsó két kötélhoszt (13. és 14. kh) esőben kellett kimászni. Érdekes tapasztalat szakadó esőben reibung táblát mászni, így a 4a rendesen felértékelődik. Szerettem volna már túl lenni rajta, de ekkor bekövetkezett amit szerettem volna elkerülni, megcsúszott a lábam. Ki szeret esőben végigcsúszni egy amúgy is szellősen nittelt táblán, de valahogy sikerült menteni, a lábam megakadt egy kis peremen.











4. nap  Sistiana
Esős reggelre ébredtünk, ezért úgy döntöttünk, hogy elindulunk hazafelé, és ha az idő engedi megállunk Trieszt környékén mászni. Sistiana-n sütött a nap és jobb helyet sem találhattunk volna, a mászófal közvetlen a tenger mellett volt.

topo: