Sistiana (I), május 1. kedd
Hosszú hétvége ismét. Ez kedvez a mászóknak (is), hisz ilyenkor ha az idő is engedi a környező országok mászóhelyeit meg lehet célozni, így ismét alkalom adódik több kötélhosszas utak mászására. A "Barlangrend" szervezésében erre a hétvégére Arcora esett a választás. Sélley Éva volt a mászópartner. Örömmel vállaltam az előlmászást a kiválsztott utakban és nehézségekben.
1. nap Arco, Monte Brento, Parete Zebrata, Similaun 6a, 10kh, 350m
A Similaun
viszonylag szellősen nittelt. 5c reibung táblával indít, majd 1-2
könnyebb rész követi. Az 5. és 9. kh-ban van a legnehezebb rész, 6a
reibung. Igazi pszichés edzés, hisz fogás semmi, csak a cipő tapadása, a
nitt pedig 'mindig' feljebb van.
A nap végén kellemesen jóleső fáradtság volt érezhető.
A nap végén kellemesen jóleső fáradtság volt érezhető.
2. nap Arco, Valle del Sarca, Piccolo Dain, Amazzonia 5b/5c, 11kh, 250m
Szerettem volna "clean" utat mászni, de ami ezen a falon volt az nehéznek tűnt és nehezen biztosítható volt. Ezért egy 'könnyebb'
utat próbáltam saját köztesekkel biztosítani. A beszállásnál sorba
kellett állni, mert 3 út is indult ugyanonnan és az első stand is
megegyezett, ezért hamar kimásztam az útból és saját standot építettem.
Az út felén lévő áthajlást céloztam meg és arra felé igyekeztem mászni.
Ha az eredeti út könnyűnek bizonyult, kimásztam belőle, hogy nehezítsek.
Ez egészen jól sikerült az út első felében az áthajlásig, ami alatt
volt az utolsó saját stand. Tulajdonképpen áthajló fal, plafon, de az
útvezetés a sarokban jobbra kikerülte. A köztesek elhelyezése is
korlátozódott így elkezdtem nittbe akasztani. Mikor a következő standból
indultam megcseppent az eső. Ideje belehúzni nehogy megázzunk, aminek
az eredménye az lett, hogy a további szép részeken egy-két kivétellel
szinte felhagytam a saját köztesekkel.3. nap Arco, Monte Brento, Parete Zebrata, Teresa 5c, 15kh, 400m
Az
első három kötélhossznak (4a) van variánsa (5a), amit inkább
választottam volna, de a keresésével csak húzódott az idő, így végül azt
hagytuk és beszálltunk az útba. Panaszra nem volt ok, szép reibung
táblák kellemes 4a nehézségben. A 6.kh-ban következett az első komolyabb
kihívás, szép traverz egy kisebb áthajlás fölötti táblán, nagyobb
kilépésekkel miközben alattad a mélység, mely egy 5b reibung táblán
folytatódik. A 10.kh-ban ismét traverz (5b) egy áthajlás alatt, ami után
lefelé volt a stand. Ez után következett az út második kulcsrésze, egy
igazán szép 5c reibung tábla.
Az
időjárás nem kedvezett az út végére, így az utolsó két kötélhoszt (13.
és 14. kh) esőben kellett kimászni. Érdekes tapasztalat szakadó esőben
reibung táblát mászni, így a 4a rendesen felértékelődik. Szerettem volna
már túl lenni rajta, de ekkor bekövetkezett amit szerettem volna
elkerülni, megcsúszott a lábam. Ki szeret esőben végigcsúszni egy amúgy
is szellősen nittelt táblán, de valahogy sikerült menteni, a lábam
megakadt egy kis peremen.
4. nap Sistiana
Esős
reggelre ébredtünk, ezért úgy döntöttünk, hogy elindulunk hazafelé, és
ha az idő engedi megállunk Trieszt környékén mászni. Sistiana-n sütött a
nap és jobb helyet sem találhattunk volna, a mászófal közvetlen a
tenger mellett volt.
topo:
topo:
